A közösségi szolgálattal kapcsolatos információk, dokumentumok kezelése

Az érettségi vizsgára jelentkezés egyik feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az 50 órát lehetőleg arányosan elosztva célszerű teljesíteni a 9-11. évfolyamokon.

A közösségi szolgálathoz kapcsolódó törvényi háttér ide kattintva tekinthető meg.

Minden tanév elején a bejövő 9. évfolyamosok tanulói és szülei részére felkészítő tájékoztatást tartunk a közösségi szolgálatról, a szolgálat teljesítésének a feltételeiről és módjáról. A tájékoztatásról szóló prezentáció  ide kattintva tekinthető meg.  
A továbbiakban a közösségi szolgálat pedagógiai feldolgozása, a záró foglalkozások megszervezése és az adminisztráció az osztályfőnök feladata.

A tanuló által kitöltött jelentkezési lapot és a tanuló által vezetett közösségi szolgálati naplót az osztályfőnök tárolja a tanulmányok alatt.
Ha a tanuló közösségi szolgálatra megy, akkor elkéri az osztályfőnöktől a szolgálati naplót és ez idő alatt annak épségéért és megőrzéséért a tanuló felel. A szolgálat teljesítése után a tanuló legkésőbb 1 héten belül visszaadja a naplót az osztályfőnökének, aki az osztálynaplóba is bejegyzi a teljesített óraszámot.

A közösségi szolgálat teljesítését az együttműködési megállapodással rendelkező fogadó szervezet a szolgálati naplóban, vagy napló hiányában egy külön lapon is leigazolhatja. Az utóbbi esetben az igazolás alapján az iskola igazgató-helyettese írja alá és pecsételi le a naplót.

Az osztályfőnök minden tanév végén összesíti a tanuló által teljesített közösségi szolgálat óráit és ezt bejegyzi a törzslapra és a bizonyítványba is. A nyáron teljesített órákat már csak a következő tanévnél adminisztrálja.

Ha a tanuló a közösségi szolgálati naplót elveszítette írásban kérhet engedélyt egy új napló megvételére. Az elveszett igazolások pótlásáról a tanuló gondoskodik.

Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

Az érettségi vizsgára jelentkezéskor az osztályfőnök leadja a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentációt az igazgató-helyettesnek. A leadott dokumentációt az irattárban 5 évig kell őrizni.

Fogalmak

• Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ): a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység, és annak pedagógiai feldolgozása a jogszabályban meghatározott hét területen.

• Kísérés: partneri viszonyon alapuló cselekvésforma: diákok fizikai vagy lelki segítése, támogatása a pedagógus részéről, amelynek keretében a diákok egyénileg vagy csoportban - pedagógus/pedagógusok koordinálásával - saját tevékenységeikre reflektálhatnak.

• Koordináló pedagógus: az iskola igazgatója által az IKSZ megszervezésére felkért pedagógus, aki a működtetéssel és tevékenységekkel kapcsolatos feladatokért felel.

• Küldő oktatási intézmény: az az iskola, ahol a közösségi szolgálat keretében érintett diák tanulói jogviszonnyal rendelkezik, és amely megszervezi a diák számára az IKSZ keretében végezhető tevékenységeket.

• Kontaktóra: a diáknak az IKSZ-en belüli, közvetlenül a tevékenységre fordított és teljesített ideje. A kontaktóra minimum 40 óra, melyhez legfeljebb 5 óra felkészítés és 5 óra lezárás társul. A tevékenységek jellegéből adódóan az utóbbiak is szükség szerint, arányosan vannak elosztva az érintett tanévekre.

• Ellátott, segített személy: az a személy, akit a diák az IKSZ során segítő jellegű tevékenységeivel elsősorban támogat. 

• Fogadó szervezet, fogadóintézmény: az az intézmény, szervezet, ahol a diák a közösségi szolgálatot teljesíti. A szolgálat teljesítése iskolán, intézményen belül, civil vagy nonprofit szervezetnél, állami intézménynél, illetve magánszemélynél is szervezhető; utóbbi esetben az iskola, egy ernyőszervezet vagy egy egyéb koordináló szervezet lehet a fogadóintézmény. 

Alapelvek

A helyi közösség erősítése: A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet/tevékenységeket) jelent, amely(ek) a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében - esetleg néhány kilométeres körzetében -, vagy a tanuló lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósulnak meg.

Szabad választás elve: A diákok - a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján - maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül.  

Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem jutathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz.

Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával.

Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is.

Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló személy - lehetőségeihez mérten -aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép.

Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére.

Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott, segített személy-diák viszonyában. 

Arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként. 

Változatosság elve: Az alapvető pedagógia cél szempontjából fontos, hogy több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait.

Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek.

Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként.