Közösségi szolgálat
Közösségi szolgálat
A közösségi szolgálattal kapcsolatos információk, dokumentumok kezelése Az érettségi vizsgára jelentkezés egyik feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az 50 órát lehetőleg arányosan elosztva célszerű teljesíteni a 9-11. évfolyamokon. A közösségi szolgálathoz kapcsolódó törvényi háttér ide kattintva tekinthető meg. Minden tanév elején a bejövő 9. évfolyamosok tanulói és szülei részére felkészítő tájékoztatást tartunk a közösségi szolgálatról, a szolgálat teljesítésének a feltételeiről és módjáról. A tájékoztatásról szóló prezentáció ide kattintva tekinthető meg. A tanuló által kitöltött jelentkezési lapot és a tanuló által vezetett közösségi szolgálati naplót az osztályfőnök tárolja a tanulmányok alatt. A közösségi szolgálat teljesítését az együttműködési megállapodással rendelkező fogadó szervezet a szolgálati naplóban, vagy napló hiányában egy külön lapon is leigazolhatja. Az utóbbi esetben az igazolás alapján az iskola igazgató-helyettese írja alá és pecsételi le a naplót. Az osztályfőnök minden tanév végén összesíti a tanuló által teljesített közösségi szolgálat óráit és ezt bejegyzi a törzslapra és a bizonyítványba is. A nyáron teljesített órákat már csak a következő tanévnél adminisztrálja. Ha a tanuló a közösségi szolgálati naplót elveszítette írásban kérhet engedélyt egy új napló megvételére. Az elveszett igazolások pótlásáról a tanuló gondoskodik. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. Az érettségi vizsgára jelentkezéskor az osztályfőnök leadja a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentációt az igazgató-helyettesnek. A leadott dokumentációt az irattárban 5 évig kell őrizni. Fogalmak
Alapelvek
Szabad választás elve: A diákok - a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján - maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül. Anyagi érdektől függetlenség elve: Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán a felek (pedagógus, intézmény, fogadó szervezet, magánszemély, diák, szülő) anyagi érdeke a programban nem merülhet fel, a tanulók tevékenysége nem jutathat senkit ilyen jellegű előnyhöz, haszonhoz. Szervezett keretek közöttiség elve: A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, ezért előírás, hogy csak az iskola szervezésében lehet az elszámolható tevékenységet végezni. A diáknak a tevékenység megkezdése előtt rendelkeznie kell az erre jogosult iskolai személy, a feladat felelősének és szüleinek jóváhagyásával. Kettős cél elve: A tevékenységek során egyszerre kell a szolgálatjellegnek és az élménypedagógia-alapú tanulásnak megvalósulnia. A közösségi szolgálat megvalósulásához szükséges egyfajta tanulási folyamat jelenléte is. Kölcsönösség elve: A segítő és a segítségre szoruló személy - lehetőségeihez mérten -aktívan bevonódik a programba. A kölcsönösség megélésére a felkészítés során kell érzékennyé tenni a diákokat, így elősegítve, hogy a diák nyitott és elfogadó legyen azzal a személlyel, akivel kapcsolatba lép. Közvetlenség elve: A közösségi szolgálat során nem a szervezetet, hanem közvetlenül a szervezet célcsoportját szolgáló tevékenységet kell végezni. A segítő (diák) és a segítségre szoruló között személyközi együttműködés, partnerség jön létre, ami a személyek közötti valódi kapcsolatra helyezi a hangsúlyt, amely alkalmas a személyiségformálásra, az önismeret fejlesztésére. Együttműködés elve: Az iskolában vagy a fogadó szervezetnél a közösségi szolgálat kapcsán partneri viszony alakul ki az összes érintett között, nem jelenhet meg alá-fölérendeltség sem a pedagógus-diák, sem a fogadó szervezet-diák, sem az ellátott, segített személy-diák viszonyában. Arányosság elve: A diák iskolai (pl.: DÖK) vagy olyan külső szervezetnél, amelynek tagja, csak részben végezheti az IKSZ-et. Az ilyen jellegű, egyébként is végzett feladat (pl. diákönkormányzati, sportegyesületi, énekkari vagy bármely más szervezetet érintő) önmagában még nem minősül közösségi szolgálatnak. Ha a tevékenység kiegészül aktív, egyéni, az iskolai közösségi szolgálat jogszabályban említett területein ellátandó többletfeladattal, az iskola által elfogadott arányban számolható el az előírt 50 óra részeként. Változatosság elve: Az alapvető pedagógia cél szempontjából fontos, hogy több területen (pl. három) és rendszeresen ismétlődő tevékenységekre épülve végezze a diák ún. kontaktóra (min. 40 óra) feladatait. Fenntarthatóság elve: Lehetőleg olyan tevékenységekben vegyenek részt a diákok, amelyek hosszútávon fenntarthatók, valamint a további évfolyamok és az ellátottak számára is előnyösek. Részrehajlás-ellenesség: A tanuló a közvetlen hozzátartozójánál, annak közvetlen munkahelyén nem végezhet közösségi szolgálatot. A nagyszülők, segítségre szoruló rokonok, közeli hozzátartozók látogatása önmagában érték, de nem számolható el az IKSZ részeként. |